Cikken belüli infografika
- Koncepció: vízszintes idővonal 0-tól 90 percig, hat egyforma, 15 perces szakaszra bontva. Mindegyik szakasz fölött egy oszlop jelzi, a gólok hány százaléka esett abban az időszakban egy négy nagy európai bajnokságot vizsgáló tanulmány szerint (13,7%, 15,1%, 16,2%, 17,7%, 17,2%, 20,2%). A félidő határán függőleges vonal, alatta rövid felirat: „Első félidő: 44,9% / Második félidő: 55,1%”. Az ábra alján kis betűs forrásmegjelölés.
- Képfelirat: „A gólok megoszlása a mérkőzés 15 perces szakaszai között”
- Elhelyezés: a „Mit mutatnak a gólidőpont-statisztikák?” szakasz táblázata után, nagyjából a cikk 45%-ánál
- Fájlnév:
elso_gol_idopontja_idovonal.png - ALT: Az első gól időpontja és a gólok eloszlása idővonalon, hat 15 perces szakaszra bontva a mérkőzés 90 percében
- Képleírás: A gólok aránya a mérkőzés előrehaladtával nagyjából folyamatosan nő, a legtöbb az utolsó negyedórában születik.
A legtöbb fogadási piac azt kérdezi, mi történik egy mérkőzésen. A percalapú piacok azt, hogy mikor. Az első gól időpontja az egyik legnépszerűbb ilyen kérdés: lesz-e gól az első negyedórában, a szünet előtt vagy csak a második félidőben, esetleg egyáltalán.
A téma azért érdekes, mert a gólok nem egyenletesen oszlanak el a 90 perc alatt, és ebből sok fogadó arra következtet, hogy az első gól ideje kiszámítható. Részben becsülhető is, statisztikai modellekkel, de jelentős bizonytalanság mellett. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működnek ezek a piacok, mit mondanak a gólidőpont-statisztikák, és hol vannak a határai annak, amit belőlük ki lehet olvasni.
Tartalom
Mik azok a percalapú piacok?
A percalapú piacok olyan fogadási lehetőségek, amelyek nem a végeredményre, hanem egy esemény időpontjára vagy időszakára vonatkoznak. A labdarúgásban leggyakrabban a gólokhoz kapcsolódnak, de egyes fogadóirodák szögletekre vagy lapokra is kínálnak hasonló piacot.
Néhány tipikus változat:
- Első gól egy adott időszakban. Az első gól az 1–15., 16–30., 31–45. percben vagy a második félidőben születik-e.
- Gól nélküli időszak. Például: az első 30 percben nem esik gól.
- Melyik félidőben esik az első gól. Első félidő, második félidő vagy nincs gól.
- Születik-e gól egy adott percig. Például: esik-e gól a 20. percig.
A kínálat és az elszámolás módja szolgáltatónként eltér. Nem minden fogadóiroda kínálja mindegyik piacot, és ugyanaz a név két irodánál eltérő szabályt takarhat.
Hogyan működik az első gól időpontjára vonatkozó piac?
Érdemes két, gyakran összekevert piactípust külön kezelni.
Időintervallum-piac. Itt azt kell eltalálni, melyik szakaszban születik az első gól. A mérkőzést a fogadóiroda előre meghatározott részekre bontja, például:
| Kimenetel | Mikor nyer? |
|---|---|
| 1–15. perc | Az első gól a mérkőzés első negyedórájában esik |
| 16–30. perc | Az első gól a 16. és a 30. perc között esik |
| 31–45. perc | Az első gól a félidő utolsó negyedórájában esik |
| Második félidő | Az első félidő gól nélkül zárul, és a második félidőben születik gól |
| Nincs gól | A mérkőzés 0–0-ra végződik |
A táblázat beosztása csak példa. Van, ahol tízperces szakaszokkal dolgoznak, és van, ahol a második félidő is több részre oszlik.
Időponthoz kötött piac. Itt egy adott percet kell viszonyítani az első gólhoz: például „az első gól a 27. perc előtt vagy után esik”. Ez over/under jellegű piac, ahol a vonal maga egy percszám.
A különbség lényeges. Az intervallum-piacon több kimenetel közül egyet választasz, az időponthoz kötött piacon jellemzően kettő közül.
Az elszámolásnál három részletre érdemes külön figyelni:
Hogyan definiálják a gól percét? Egyes irodák a „0:00–14:59″ és a „15:00–29:59″ típusú beosztást használják, mások egész perceket. Egy 15. percben, 14:40-nél esett gól ezért az egyik szabály szerint az első, a másik szerint a második szakaszba tartozhat.
Hová kerül a ráadásidő? Gyakori, hogy az első félidő hosszabbításában (például a 45+2. percben) esett gól a 31–45. perces szakaszhoz tartozik, de ez nem minden irodánál van így.
Mi számít gólnak? Az öngól jellemzően beleszámít, a kupameccsek hosszabbítása általában nem.
Ezeket a részleteket mindig az adott fogadóiroda piacleírásában érdemes ellenőrizni, mert ott dől el, hogy egy határeset nyertes vagy vesztes.
Milyen tényezők befolyásolhatják az első gól időpontját?
A csapatok támadó- és védekező ereje. Két gólerős, gyenge védekezésű csapat mérkőzésén több gól várható, így az első gól is jellemzően korábban születik.
Az erőviszonyok. Ha nagy a különbség a két csapat között, a favorit gyakran a mérkőzés elejétől nyomás alatt tartja ellenfelét.
Hazai pálya. A hazai csapat sokszor támadóbban kezd, ami az első percek gólesélyét befolyásolhatja.
Játékstílus és felállás. Egy magasan letámadó csapat korai labdaszerzésekből teremthet helyzeteket, egy mélyen védekező együttes viszont lassítja a játékot.
Sérülések és hiányzók. Egy gólerős támadó vagy egy védelmi alapember kiesése a korai gól esélyét is módosíthatja.
A mérkőzés tétje. Egy kiesés elleni meccsen vagy egy kupavisszavágón a csapatok óvatosabban kezdhetnek, egy tét nélküli mérkőzésen nyitottabban.
Rendkívüli események. Egy korai piros lap vagy sérülés átrendezheti a mérkőzés dinamikáját.
Ezek a tényezők nem minden mérkőzésen hatnak egyformán, és együtt sem teszik pontosan előre jelezhetővé az első gól idejét. Annyit mondanak, hogy egy adott meccsen a korai gól esélye valamivel magasabb vagy alacsonyabb lehet az átlagnál.
Mit mutatnak a gólidőpont-statisztikák?

A kutatások többsége egybehangzóan azt mutatja, hogy a második félidőben több gól születik, mint az elsőben, és a mérkőzés végéhez közeledve nő a gólok gyakorisága.
Egy, az angol, a francia, az olasz és a spanyol élvonal három idényét (2008–2011) feldolgozó tanulmány szerint a gólok 44,9%-a esett az első és 55,1%-a a második félidőben. A tizenöt perces szakaszok szerint így oszlottak meg:
| Időszak | A gólok aránya |
|---|---|
| 0–15. perc | 13,7% |
| 15–30. perc | 15,1% |
| 30–45. perc | 16,2% |
| 45–60. perc | 17,7% |
| 60–75. perc | 17,2% |
| 75–90. perc | 20,2% |
A gólok aránya tehát nagyjából folyamatosan nő, és a legtöbb az utolsó negyedórában születik. Ez a mintázat más bajnokságokat vizsgáló kutatásokban is visszaköszön.
[INFOGRAFIKA: elso_gol_idopontja_idovonal.png]
Ebből viszont nem következik, hogy egy konkrét mérkőzés első gólja kiszámítható lenne. Az öt nagy európai bajnokság 2018 és 2021 közötti idényeit elemző kutatás azt találta, hogy a gólok félidőn belüli időbeli eloszlása meglehetősen egyenletes, ami a véletlen jelentős szerepére utal. Az átlagos mintázat tehát létezik, de egyetlen mérkőzésen belül a gól ideje nagyrészt kiszámíthatatlan.
Három további szempontot érdemes figyelembe venni:
- Csapatonként eltér. Egyes csapatok rendszeresen erősen kezdenek, mások a második félidőben javulnak.
- Bajnokságonként eltér. A gólátlag és a játékstílus ligánként különbözik, így a gólidőpontok eloszlása is.
- A mintanagyság számít. A fenti adatok több ezer gólon alapulnak, egyetlen csapat egy idényes adatai ennél jóval kisebb mintát jelentenek.
Hogyan értelmezhető az odds és a valószínűség?
Az odds azt fejezi ki, mekkora esélyt áraz be a piac egy kimenetelre.
Implikált valószínűség = 1 ÷ decimális odds
Egy hipotetikus példa: ha az „első gól az 1–15. percben” kimenetel oddsa 3,40, akkor a beárazott esély 1 ÷ 3,40 = 29,41%.
Ez a szám nyers érték, és tartalmazza a fogadóiroda haszonkulcsát is. Ha egy piac összes kimenetelének implikált valószínűségét összeadod, 100% fölötti összeget kapsz. Minél több kimenetele van egy piacnak, annál nagyobb lehet ez a többlet, ezért a percalapú piacokon különösen fontos a teljes piacot nézni, nem csak egy-egy oddsot. A haszonkulcs kiszűrésének módszerét az oddsok átváltásáról és a fair odds számításáról szóló cikkünk mutatja be.
Hogy az odds valójában kedvező-e, azt csak egy saját valószínűségi becsléssel lehet eldönteni. Egy egyszerű megközelítés a Poisson-modell, amely a várható gólszámból számol valószínűségeket. Tegyük fel, hogy egy mérkőzésen összesen 2,6 gól várható, és ezek a fenti tanulmány arányai szerint oszlanak meg a félidők között:
| Kimenetel | Számítás | Valószínűség | Fair odds |
|---|---|---|---|
| Első gól az első félidőben | 1 − e^(−2,6 × 0,449) | 68,9% | 1,45 |
| Első gól a második félidőben | e^(−1,167) × (1 − e^(−1,433)) | 23,7% | 4,22 |
| Nincs gól | e^(−2,6) | 7,4% | 13,46 |
A három érték összege 100%. Ugyanebben a modellben az első negyedóra gólesélye 30,0%, ami 3,33-as fair oddsnak felel meg. A példabeli 3,40-es piaci ár ehhez képest alig magasabb: ennyi eltérés bőven belefér a becslés bizonytalanságába.
A modell egyszerűsít. Feltételezi, hogy a gólok egymástól függetlenül, egy átlagos időbeli mintázat szerint születnek, holott egy korai gól megváltoztathatja a mérkőzés további menetét. Az eredmény ezért kiindulópont, nem pontos előrejelzés.
Mit jelent az első gól időpontjánál a minta nagysága?
Tegyük fel, hogy egy csapat utolsó öt mérkőzéséből háromszor esett gól az első 15 percben. Ez 60%, ami a fenti 30% körüli átlaghoz képest feltűnően magas, és könnyű belőle arra következtetni, hogy ennél a csapatnál a korai gól szinte szabály.
A számok mást mondanak. Ha egy csapatnál a korai gól valós esélye csak 30%, akkor is 16,3% az esélye annak, hogy öt mérkőzésből legalább háromszor bekövetkezik. Vagyis nagyjából minden hatodik ilyen csapatnál pusztán a véletlen is produkálhat egy ilyen sorozatot.
Az ötmérkőzéses minta ezért érdekes megfigyelés lehet, de következtetésre nem elég. Megbízhatóbb képet ad, ha:
- legalább egy teljes idény adatait nézed;
- figyelembe veszed, kik ellen születtek az eredmények;
- a hazai és idegenbeli mérkőzéseket külön is megvizsgálod;
- a gólok mellett a helyzetkialakítást is nézed.
A kiugró rövid távú arányok jellemzően közelebb kerülnek az átlaghoz, ahogy nő a minta. Erről a regresszió az átlaghoz jelenségéről szóló cikkünk ír részletesebben.
Milyen gyakori hibák fordulnak elő a percalapú piacok elemzésénél?
1. Túl kis mintából következtetni. Öt-hat mérkőzés gólidőpontjai alapján nem lehet megbízható arányt megállapítani, ahogy az előző szakasz példája mutatta.
2. Egy sorozatot biztosan folytatódónak tekinteni. Ha egy csapat négy meccsen egymás után az első negyedórában kapott gólt, a következő meccsen ettől még nem nő automatikusan az esélye.
3. Figyelmen kívül hagyni az ellenfelet. Egy erősen kezdő csapat egy mélyen védekező, kontrákra építő ellenféllel szemben egészen más mérkőzést játszhat, mint egy nyílt, támadó csapat ellen.
4. Összekeverni a múltat a jövővel. A korábbi gyakoriság leíró adat, a következő mérkőzés valószínűsége becslés. A kettő kapcsolódik, de nem azonos.
5. Az oddsot az esemény valódi esélyével azonosítani. Az odds a piac árazása, amely haszonkulcsot is tartalmaz, és maga is tévedhet.
6. Nem ellenőrizni az elszámolási szabályokat. Egy 15. percben esett gól az egyik irodánál az első, a másiknál a második szakaszba tartozhat. Ez a percalapú piacokon gyakrabban okoz meglepetést, mint máshol.
Milyen adatokat érdemes figyelembe venni?
☐ Korábbi gólidőpontok lehetőleg egy teljes idényre, a szerzett és a kapott gólok külön bontásában
☐ Lőtt és kapott gólok átlaga, félidőkre bontva
☐ Az ellenfél erőssége és játékstílusa
☐ Hazai és idegenbeli teljesítmény külön vizsgálva
☐ Támadó- és védekező mutatók, például lövések és kapura lövések
☐ xG-adatok, amennyiben megbízhatóan elérhetők. A várható gólok (xG) a helyzetek minőségét mérik, ezért stabilabb képet adhatnak a nyers gólszámnál.
☐ Sérülések és csapatösszeállítás, különösen a támadósorban
☐ Az oddsok és a piac elszámolási szabályai, beleértve a gólperc definícióját és a ráadásidő kezelését
Egyik adat sem értelmezhető önmagában. Az adatok minősége is számít: a nagy bajnokságokban részletes, megbízható gólidőpont-adatok érhetők el, kisebb ligákban ezek hiányosak lehetnek.
Meg lehet jósolni, mikor esik az első gól?
Pontosan nem. Az első gól időpontja statisztikai modellekkel becsülhető, de csak valószínűségként, és jelentős bizonytalanság mellett.
A becslés azt tudja megmondani, hogy egy adott mérkőzésen a korai gól esélye mondjuk 30% vagy 40% körül lehet. Azt viszont nem, hogy az adott meccsen tényleg lesz-e. A mérkőzésen belüli események, egy korai sérülés, egy kiállítás vagy egyetlen pontatlan passz alapjaiban változtathatják meg a játék menetét.
Élőben a helyzet valamelyest más, mert ott a játék képe is látható. A kutatók a mérkőzés közbeni eseményadatok felhasználását is vizsgálják, például egy, a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány az esemény- és pozícióadatokra épülő, mérkőzés közbeni előrejelzéssel foglalkozott. Az élő fogadás azonban gyorsabb döntéseket és változékonyabb árakat jelent, a bizonytalanság tehát ott sem tűnik el.
Összegzés: mit érdemes megjegyezni?
A percalapú piacok arra keresik a választ, mikor születik meg egy esemény, a labdarúgásban leggyakrabban az első gól. Az időintervallum-piac több szakasz közül egyet kér, az időponthoz kötött piac egy percvonalhoz viszonyít, és mindkettőnél az adott fogadóiroda elszámolási szabálya dönti el a határeseteket.
A gólidőpont-statisztikák hasznosak, mert megmutatják, hogy a gólok aránya a mérkőzés előrehaladtával nő, és a második félidőben több gól születik. Korlátjuk, hogy átlagot írnak le, egyetlen mérkőzésen pedig a véletlen szerepe nagy. Kis mintából ezért nem érdemes következtetni, és az oddsot mindig egy megalapozott saját becsléshez kell viszonyítani.
Felelős sportfogadás
Sem az oddsok, sem a statisztikai modellek nem garantálják egy mérkőzés kimenetelét. A percalapú piacokon különösen gyakori, hogy egyetlen gól vagy egy határeset eldönti a fogadást. Csak olyan összeget kockáztass, amelynek elvesztése nem okoz gondot, és ne próbáld újabb fogadásokkal visszaszerezni a veszteséget. Bővebben: Felelős játék.
Belső linkek
| Anchor text | Céloldal | Elhelyezés |
|---|---|---|
| oddsok átváltásáról és a fair odds számításáról | /fair-odds-szamitas/ | Odds és valószínűség |
| Poisson-modell | /poisson-modell-sportfogadas/ | Odds és valószínűség |
| regresszió az átlaghoz | /regresszio-az-atlaghoz-sportfogadasban/ | Minta nagysága |
| xG-adatok | /xg-expected-goals-tippmix/ | Adatok ellenőrzőlistája |
| élő fogadás | /elo-fogadas-strategia/ | Meg lehet jósolni… |
| Felelős játék | /felelos-jatek/ | Cikk vége |
Külső források
1. Gólidőpont-eloszlás négy nagy európai bajnokságban (2008–2011)
- URL: https://air.unimi.it/handle/2434/226869
- Elhelyezés: „Mit mutatnak a gólidőpont-statisztikák?”
- Funkció: a cikk 15 perces gólmegoszlási táblázatának és a félidős arányoknak a forrása, egyben az infografika adatalapja.
2. Sun és mtsai. (2024), Heliyon – a gólok, cserék és szabálytalanságok időbeli jellemzői az öt nagy bajnokságban
- URL: https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2024.e27014
- Elhelyezés: „Mit mutatnak a gólidőpont-statisztikák?”
- Funkció: frissebb, 2018–2021-es adatokon azt mutatja, hogy a gólok félidőn belüli eloszlása közel egyenletes, ami a véletlen szerepére utal. Ellensúlyozza azt a következtetést, hogy az átlagos mintázatból egy mérkőzés kiszámítható.
3. Klemp, Wunderlich, Memmert (2021), Scientific Reports – mérkőzés közbeni előrejelzés esemény- és pozícióadatokkal
- URL: https://www.nature.com/articles/s41598-021-03157-3
- Elhelyezés: „Meg lehet jósolni, mikor esik az első gól?”
- Funkció: a cikk csak azt állítja róla, hogy a mérkőzés közbeni előrejelzés módszereivel foglalkozik, eredményt nem tulajdonít neki.
Gyakran Ismételt Kérdések (FAQ)
Mit jelentenek a percalapú piacok?
Olyan fogadási piacok, amelyek nem a végeredményre, hanem egy esemény idejére vonatkoznak. A labdarúgásban leggyakrabban azt kérdezik, melyik időszakban esik az első gól, születik-e gól egy adott percig, vagy melyik félidőben szerzik az első gólt. A kínálat és az elszámolás fogadóirodánként eltér.
Hogyan működik az első gól időpontjára vonatkozó piac?
Két fő változata van. Az időintervallum-piacon azt kell eltalálni, melyik szakaszban, például az 1–15. vagy a 16–30. percben esik az első gól. Az időponthoz kötött piacon egy percvonalhoz kell viszonyítani: az első gól előtte vagy utána születik-e. A gólperc pontos definíciója az adott iroda szabályzatában szerepel.
Megjósolható, hogy mikor esik az első gól?
Pontosan nem. Az első gól időpontja statisztikai modellekkel valószínűségként becsülhető, például hogy egy meccsen 30% körüli esély van a korai gólra. Egy konkrét mérkőzésen viszont a véletlen, a sérülések, a kiállítások és a taktikai változások miatt a tényleges időpont jelentős bizonytalansággal jár.
Mit jelentenek a percalapú piacok?
Olyan fogadási piacok, amelyek nem a végeredményre, hanem egy esemény idejére vonatkoznak. A labdarúgásban leggyakrabban azt kérdezik, melyik időszakban esik az első gól, születik-e gól egy adott percig, vagy melyik félidőben szerzik az első gólt. A kínálat és az elszámolás fogadóirodánként eltér.
Hogyan működik az első gól időpontjára vonatkozó piac?
Két fő változata van. Az időintervallum-piacon azt kell eltalálni, melyik szakaszban, például az 1–15. vagy a 16–30. percben esik az első gól. Az időponthoz kötött piacon egy percvonalhoz kell viszonyítani: az első gól előtte vagy utána születik-e. A gólperc pontos definíciója az adott iroda szabályzatában szerepel.
Megjósolható, hogy mikor esik az első gól?
Pontosan nem. Az első gól időpontja statisztikai modellekkel valószínűségként becsülhető, például hogy egy meccsen 30% körüli esély van a korai gólra. Egy konkrét mérkőzésen viszont a véletlen, a sérülések, a kiállítások és a taktikai változások miatt a tényleges időpont jelentős bizonytalansággal jár.
Miért nem elég a korábbi gólidőpontokból következtetni?
Mert a csapatszintű minták általában kicsik, és a véletlen könnyen kiugró arányt produkál. Egy olyan csapatnál, ahol a korai gól valós esélye 30%, is 16,3% az esélye annak, hogy öt meccsből legalább háromszor bekövetkezzen. A múltbeli gyakoriság kiindulópont, nem előrejelzés.
Felelős szerencsejáték figyelmeztetés
Játssz felelősséggel
18+A sportfogadás szórakozás, nem bevételi forrás és pénzügyi kockázattal jár. Mindig csak olyan összeget kockáztass, amelynek elvesztése nem okoz problémát, és szükség esetén kérj segítséget!
Felelős játék – tudnivalók és segítségKépek: magnific.com, pixabay.com

